A legszebb vízesések a világon

A vízesés a folyóvíz meredeken (körülbelül 90°-os szögben) való hirtelen lejtése egy magasabb szintről. A folyómeder sajátságos alakulása a nagy szintkülönbségek folytán áll elő; ha a mederben erős törés támad, akkor ott sellő képződik; ha a meder lépcsős, úgy bukás, vízesés, zuhatag áll elő, mely nevét aszerint nyeri, amint a lépcső kisebb vagy erősebb. Egy folyón akár vízeséssorozat is kialakulhat.

A képen természet, hegy, szikla, vízesés látható

Automatikusan generált leírás

Ezek az egyedülálló természeti jelenségek ámulatba ejtő látványt nyújtanak. Szerte a világon számos vadregényes vízesés lelhető fel. Cikkünkben összegyűjtöttünk pár desztinációt, ahol ezt az anyatermészet szülte kivételes csodát megtekinthetjük.

Angel-vízesés

Az Angel-vízesés, vagyis a Kerekupai-Merú a világ legmagasabb vízesése, Venezuela keleti részén, Bolívar államnak a Gran Sabana régiójában lévő Canaima Nemzeti Parkjában található. A vízesés az Auyán-Tepui nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az Ördög-szurdokba. Az Angel-vízesés magassága, a teljes szintkülönbséget számítva elképesztő, 979 méter. Ezen belül a víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan egy szikla pereméig, amelyen átbukva további 172 métert zuhan a hegy lábáig, egy hatalmas sziklamedencébe. Az Angel-vízesést nem könnyű megközelíteni, mivel közút nem vezet a vízesés közvetlen közelébe. Kétféle módja lehet: vagy kisrepülővel (helikopterrel), vagy az esős évszakban bárka vagy kishajó fedélzetéről lehet megszemlélni az Angel-vízesést. Bár egynapi hajóúttal közelíthető meg a venezuelai Canaimából, Venezuela legnagyobb turisztikai látványosságává fejlődött az utóbbi évtizedekben. Felkeresése száraz évszakban (decembertől márciusig) kevésbé ajánlott, ugyanis akkor nem nyújt olyan impozáns látványt az Angel-vízesés, mint nedves évszakban, és megközelítése is nehezebb a folyó alacsony vízállása miatt.

Niagara-vízesés

A Niagara-vízesés egy hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik, elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls (Ontario) és Niagara Falls (New York) ikervárosok között található, 27 km-re Buffalótól. A Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el. A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába. Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m³ zúdul le minden percben magas vízállás esetén,és 110 000 m³ átlagosnál. Ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában. A Niagara-vízesés egyszerre csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektromos ereje miatt. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások között kihívást jelent a gondviselők számára a 19. századtól fogva.

Viktória-vízesés

A Viktória-vízesés két ország, Zambia és Zimbabwe határán található. Helyi elnevezése a makololóktól származik: Mosi-oa-Tunya jelentése „mennydörgő gőzölgés” és „robajló füst”. A név onnan ered, hogy a víz száz méteres mélységbe alázúduló hangját háromszáz méteres párafüggöny egészíti ki. A Viktória vízesés 1708 méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon, közvetlen környékét mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította, és 1989 óta az UNESCO-Világörökség részeként nemzetközi védelemben is részesül. A Viktória-vízesés 1708 méter széles és ezzel a legszélesebb vízesés a világon. Magassága 61-108 méter között van. Az Angola, Zimbabwe, Namíbia, Zambia és Mozambik területén keresztül folyó Zambézi folyam – amelyik a vízesést táplálja – Afrika déli részének legnagyobb folyama. 2736 kilométeres hosszával a Föld folyói közt a 39., Afrikában a Nílus, a Kongó és a Niger után a negyedik leghosszabb.

Iguazú-vízesés

Az Iguazú-vízesés az Iguazú (Iguaçu) folyón található Argentína (80%) és Brazília (20%) határán, az Iguazú Nemzeti Park területén. A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek a folyón 2,7 kilométer szélességben húzódnak. A víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, átlagos magasságuk 60 méter. Az Iguazú-vízesés legmagasabb zuhataga, az Union, ahol a víz az Ördögtorok-szakadékba zuhan. A szakadék U-alakú, 150 méter széles és 700 méter hosszú. Az Ördögtorok-szakadékot a folyó egy geológiai törésvonal mentén vájta ki az évmilliók során. 135 millió évvel ezelőtt a területet vastag lávaréteg fedte, amely miután kihűlt, bazalttá alakult át. A vízesések ott alakultak ki, ahol keletről, Brazília felől az Iguazú folyó beletorkollik az Argentína felől érkező Paraná folyóba. Az őslakos guarani indiánok legendája szerint a vízesést Mboi isten hozta létre. „Az történt, hogy Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem kért az égi kegyből. Földi szerelmével csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.”

 

Mielőtt felfedeznénk a világ egyedülálló természeti kincseit, mindig legyen az első dolgunk a minden igényt kielégítő és maximális biztonságot nyújtó utasbiztosítás megkötése!

Következő cikkünk: Utazási visszatérités