Honlap > Tippek és tanácsok

Az ázsiai Góbi-sivatag

A Góbi Ázsia egyik nagy sivataga, amely Kína északi és Mongólia déli részén terül el. A sivatag kialakulását a szeleket és így az esőfelhőket is felfogó Himalája okozta, gátolva a csapadékképződést, azaz esőárnyék-sivatagnak is nevezhető. A Góbinak csak mintegy 3%-át képezik homoksivatagok, felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amiről a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai, több ezer éves sziklarajzok és ősi települések maradványai tanúskodnak. Érdemes megismerni ezt a rendkívül különleges tájat!

A képen égbolt, természet, napnyugta, felhők látható

Automatikusan generált leírás

Az elsivatagosodást követően is meghatározó világtörténelmi események sora zajlott ezen a vidéken. Például itt vonultak végig a hunok kínai hadi útjai, valamint erre haladtak a selyemút karavánjai, több fontos oázist érintve. A Mongol Birodalom történetében is fontos szerepet játszott a sivatag. A Góbiban több ezer éve élnek nomádok, akik megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsőséges klímájához, a hatalmas és szélsőséges napi hőingadozáshoz. Számos magyar Közép-Ázsia kutató – többek között Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Stein Aurél – ezen a vidéken vélte felfedezni őseink hazáját. 

Éghajlat

A sivatag éghajlata alapvetően kontinentális, de roppant szélsőséges, télen nagyon hideg, a levegő hőmérséklete januárban -40 °C alá is süllyedhet, míg júliusban hőség jellemzi, a levegő ilyenkor elérheti a +30 °C-ot.

Felfedezők és kutatók

A leghíresebb felfedező, utazó minden bizonnyal Marco Polo volt. 1272-1273-ban átkelt a Takla-Makánon és a Góbi-sivatag déli részén Pekingbe utazásakor. Marco Polo után Jean-François Gerbillon jezsuita szerzetes hozott híreket a térségből a 17. század végén.

Nomád élet a sivatagban

A félsivatagok lakói, így a Góbi-sivatagban élők is hagyományos jurtában laknak. Tüzelőül fenyőfát, napszítta tehéntrágyát, a félsivatagos tájakon szakszault is használnak. Sokszor még júliusban is be kell gyújtani.

A világ csodálatos természeti képződményei felfedezésre várnak! Ám utazás előtt mindig legyen az első dolgunk a megfelelő utasbiztosítás megkötése, hogy ne érhessen minket kellemetlen meglepetés! Utazásra fel!

Következő cikkünk: Az etiópiai Dallol vulkán