A magyar gasztronómia egyik legjelentősebb összetevője a fűszerpaprika, ami szinte minden magyar tradicionális fogást karakteressé és utánozhatatlanná tesz. Két régió paprikája tűnik ki a magyarországi fűszerpaprikák közül, amelyek a hungarikumok közé is sorolhatóak: a szegedi és a kalocsai.
A paprikát kezdetben csak dísznövényként termesztették, csak később kezdték el növényként majd fűszerként használni. Feltételezhetően Magyarországon Széchy Mária, Wesselényi Ferenc gróf felesége honosította meg a növényt a 17. században, majd utána terjedt el a paprika használata széles körben. A magyar paprikatermesztés egyedisége, hogy a paprika, mint növény elterjedése után magyar találmányként tekintünk a fűszerpaprika porrá törésére.
A szegedi paprika
Magyarországon az első paprikaültetvények a szegedi ferences kolostor kertjében teremtek. Ekkor még nem használták széles körben, de a 19. századra viszont már olyan ismertté vált, hogy a híres magyar paprikatermesztő városok – Szegeddel az élen - már az Egyesült Államokba is exportálta az árut. Szeged környéke a Tisza völgye miatt kimondottan alkalmas a paprika termesztésére a sok napsütésnek és a talajadottságoknak köszönhetően. A 20. század közepéig a paprikát csak erős, csípős formájában forgalmazták, hiszen alapvetően a növény önmagában ilyen. Mára már különböző formákban, akár édes, akár csípős, sőt félédes változatban is elérhető. Ez az iparág számított a legnagyobbnak Szegeden és máig hagyományként tekintenek a paprika művelésére.
A kalocsai paprika
A szegedi mellett a kalocsai fűszerpaprika számít hazánk másik nagytermelőjének. Bár Kalocsán is létesült 1891-ben paprikaőrlő gőzmalom, a kalocsai paprika sokáig megőrizte háziipar jellegét. A 20. század elején először Kalocsán kezdtek el növénynemesítéssel foglalkozni, amikor is kikísérletezték a csípősségmentes paprikafajtát, az édes paprikát, ami világraszóló eredmény volt. Így a kalocsai fűszernövény inkább édeskés, gyümölcsös ízvilágáról híres, de természetesen csípős és egyéb különleges változatok is elérhetőek a termékből. A kalocsai őrlemény mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromáját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló.
Kiváló tradíciókat és nemzeti sajátosságokat ismerhetünk meg utazásaink során! Ne felejtsük el megkötni a megfelelő utasbiztosítást, hogy az utazás minden percét ezeknek a kincseknek a felfedezésének szentelhessük!
Következő cikkünk: A kalocsai hímzés