Időzónák

Tudta, hogy a Földön egyszerre három nap zajlik? Ráadásul folyamatosan? Ez annak köszönhető, hogy a hosszúsági fokok alapján időzónákra osztották a bolygót, amelyek között 26 óra eltérés van. Valahol például „tegnap” éjszaka van, a legtöbb helyen „ma”, máshol viszont „holnap” hajnali egy óránál járunk. Az időzónák azonban nem csak ezért különlegesek. 

Egy időzóna a földfelszínnek egy olyan területe, aminek az időmérő eszközei azonos időt mutatnak, vagyis zónaidőben látszik ez az azonos idő, amely nem összekeverendő a helyi idővel, ami az adott terület földrajzi hosszúsága által van meghatározva. Állítólag az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják, a valóságban viszont technikai és belügyi okokból az országhatárokhoz igazították őket. Régen az emberek a Nap déli állásához viszonyított helyi időt alkalmazták, amely településről településre eltért. Az órák folyamatos állítása a közlekedés gyorsabbá válásával és az órák tökéletessé alakulásával egyre több gondot jelentett.
 

 

A rendszert az 1800-as években kezdték kidolgozni, melyre azért volt szükség, mert például a hosszabb vonatutaknál rendszeresen problémákat okozott az egyeztetés. A világra egységesen kiterjesztett időzónákat a skót-kanadai mérnök, Sandford Fleming javasolta 1876-ban. Az időzónákat a koordinált világidőhöz viszonyítják, ezt UTC betűkkel jelölik. A kiindulási pont a London mellett, Greenwich-nél található 0. hosszúsági kör, majd 15 fokonként egy órával térnek el ettől. Ez az alapvetés, de ezek csupán elméleti határok, amelyek az országhatárokhoz igazodnak. Érdekesség: több példa is van arra, hogy fél, esetleg csak negyedórával csúszik csak odébb az idő, ennek köszönhető, hogy összesen negyven zóna van a bolygón.

A képen személy, csíkos, tartás, karóra látható

Automatikusan generált leírás


A Csendes-óceán területén, középtájon észak-dél irányban meghatározott nemzetközi dátumválasztó vonal a nevével ellentétben nem egészen egy egyenes vonal, hanem igazodik a bizonyos szigetcsoportok zónákhoz történt besorolásához. A dátumválasztó keleti és nyugati oldala között mindig pontosan egy nap különbség van, ebből látszik, hogy nyugaton mindig egy nappal előbbre tartanak, mint keleti területen. 

Minden időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják, ennek referenciahelye pedig a nulla meridián (0. hosszúsági kör), azaz a London közelében található Greenwichi délkör, ezért a koordinált világidőt eleinte greenwichi középidőnek (GMT) nevezték. Az időzónákra vonatkozó ilyen megállapítást a Nemzetközi Meridián Konferencián hozták meg. A zónaidők egyébként a UTC-től többnyire egész órában térnek el, de előfordul, hogy az egészhez képest fél óra, konkrét két esetben pedig negyedóra eltérés jellemző. A másodpercnek általános számértéke mindenütt ugyanannyi.

Magyarországon a téli időszámításkor az UTC+1, nyáron az UTC+2 a mérvadó, és ha például átlépünk a román határon, már egy órával előrébb kell tekerni a mutatókat. A keleti-nyugati irányban széles országok közül Kína és India egyetlen időzónát használ, az Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Mexikó és Oroszország viszont többet is alkalmaz, utóbbiban egyszerre 11 érvényes. A legnagyobb időeltolódást akkor tapasztalhatjuk, ha a kínai–afgán határon megyünk át, itt három és fél óra a különbség.

Érdekesség, hogy az UTC időt bizonyos területeken egy Z betűvel jelölik, mivel a hozzá tartozó tengerészeti zóna jele Z és ez a nullás időzóna (vagyis zéró) 1920 óta. Mivel a NATO által használt ismert ábécében, és a rádiós operátorok is a Z-t Zulu-nak nevezik, ezért az UTC időt is így hívják. Ez alapján az UTC+1 Alpha idő, az UTC+2 Bravo idő és így tovább. 

Ha időzónák között utazunk, nagy eséllyel találkozhatunk a jetlag nevű jelenséggel, vagyis magyar nevén időzónaváltás-szindrómával. Ez tipikusan a hosszabb és inkább nyugat-keleti irányú repülőutak során szokott fellépni. Fiziológiai tünetegyüttese a cirkadián ritmus felborulása és olyan tünetek jelentkezhetnek, mint az étvágytalanság, emésztési zavarok, fejfájás, kimerültség, álmatlanság, zavartság, ingerlékenység és néhány esetben enyhe depresszió is jelentkezhet. 

Összességében pedig a gyakori jetlag és több műszakos munka rontja ezzel együtt a szellemi teljesítőképességet és megnövelheti bizonyos egészségügyi problémák kockázatát, lehet ez alvászavar, gyomorpanasz, de a rák kockázatát is növelheti szélsőséges esetben. Mivel azonban a jetlag csak egy átmeneti állapot, a szervezetünk magától alkalmazkodik az új időzónához. Sokat segít, ha az utazás előtti napokban lassan átállnunk az új időzónára jellemző lefekvési és felkelési időre és erre vonatkozó diéták is nagyon sokat tudnak segíteni ilyenkor, illetve emellett a bőséges folyadékmennyiség bevitele is.

Az időzónák mellett, a megfelelő utasbiztosítás kiválasztására is fontos odafigyelni.

Következő cikkünk:
Matinique




[Error loading the WebPart 'AA_FAQArticle' of type 'AA-FAQArticle']