Időzónák

Tudta, hogy a Földön egyszerre három nap zajlik? Ráadásul folyamatosan? Ez annak köszönhető, hogy a hosszúsági fokok alapján időzónákra osztották a bolygót, amelyek között 26 óra eltérés van. Valahol például „tegnap” éjszaka van, a legtöbb helyen „ma”, máshol viszont „holnap” hajnali egy óránál járunk. Az időzónák azonban nem csak ezért különlegesek. A rendszert az 1800-as években kezdték kidolgozni, melyre azért volt szükség, mert például a hosszabb vonatutaknál rendszeresen problémákat okozott az egyeztetés. A világra egységesen kiterjesztett időzónákat a skót-kanadai mérnök, Sandford Fleming javasolta 1876-ban. Az időzónákat a koordinált világidőhöz viszonyítják, ezt UTC betűkkel jelölik. A kiindulási pont a London mellett, Greenwich-nél található 0. hosszúsági kör, majd 15 fokonként egy órával térnek el ettől. Ez az alapvetés, de ezek csupán elméleti határok, amelyek az országhatárokhoz igazodnak. Érdekesség: több példa is van arra, hogy fél, esetleg csak negyed órával csúszik csak odébb az idő, ennek köszönhető, hogy összesen negyven zóna van a bolygón. Magyarországon a téli időszámításkor az UTC+1, nyáron az UTC+2 a mérvadó, és ha például átlépünk a román határon, már egy órával előrébb kell tekerni a mutatókat. A keleti-nyugati irányban széles országok közül Kína és India egyetlen időzónát használ, az Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Mexikó és Oroszország viszont többet is alkalmaz, utóbbiban egyszerre 11 érvényes. A legnagyobb időeltolódást akkor tapasztalhatjuk, ha a kínai–afgán határon megyünk át, itt három és fél óra a különbség.