Ha idén nem akarsz a határon túlra utazni, akkor ezt a listát meg kell nézned. Azt hinné az ember, ha csodás képződményeket, mesebeli tájakat, és elképesztő látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem így van, kis hazánk is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhet. Összeszedtünk néhány magyarországi látnivalót, melyek akár a bakancslistádra is felkerülhetnek, kihagyhatatlanok és akár rövidebb út és egy hosszú hétvége is elegendő a látogatásukhoz. Magyarország legszebb helyszínei felfedezésre várnak!
Ha igaz természeti csodákat szeretnénk látni, akkor irány Egerszalók, Salgótarján, vagy Rudabánya. Az egerszalóki sóhegy egy nem mindennapi geológiai képződmény, olyan, mint egy hófehér hegyomlás, melyet az időjárás csiszolt tökéletessé. Hozzá hasonlót legfeljebb Törökországban vagy a Yellowstone Nemzeti Parkban találunk. Szintén a természet remekműve a Salgótarjánhoz tartozó somoskői bazaltorgona, mely, mint egy hatalmas könyv terül el méltóságteljesen a zöldben.
Ha a zöld mellett némi vízre is vágyunk, akkor a legjobb, ha a rudabányai bányató felé vesszük az irányt. Nem klasszikus vízpart ugyan, de hazánk egyik tengerszemként méltó tagja a listának, lenyűgöző látványt ad, és közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvíze. De a tihanyi őslevendulás, és az alcsúti hóvirágmező sem maradhat ki – szezonális látványosságok, de érdemes rájuk időt szakítani, akkor, amikor ők akarják. Plusz különlegességként pedig a Ilona-völgyi vízesés, és a Szalajka-völgy is lélegzetelállító titkokat nyújt minden kirándulni vágyónak.
Most lássuk, hogy mely hazai helyszínek nyerték el a legjobb és legszebb úti cél elismerést!
Hévíz
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó. A tó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. Ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, percenként 30–40 ezer liter vízhozammal 38 °C-os víz táplál. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. A tó páratlan természeti környezetét elsősorban a parkkal övezett gyógyvizű tó, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tó felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák (Castalia rubra longiflora) teszik különlegessé. A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkollik a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. Az Amphora Búvár Klub szakemberei szerint a Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A víz az 1975-ben feltárt és Amphora-teremnek elnevezett üreg két oldaláról tör elő, hideg és meleg forrásokból, amelyek a tavat táplálják. A meleg források vizéhez keveredett hidegvíz mennyisége a teljes vizhozamnak csak 3%-a körül van
Rám-szakadék
A Rám-szakadék Dömös közigazgatási területén található. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. Az Északi-középhegység legnyugatibb középtája a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit, valamint az andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, melyekből a kőzet felszínre kerülésével az esővíz és a fagy eróziós hatásának eredményeképpen meredek völgyek alakultak ki. Az itt kialakult szakadék, szurdokvölgy a rajta átvezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben érdekes földtani jelenségeket láthatunk. A turistáknak összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük. A szűk, meredek falakkal (melyek magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kisebb) határolt mélyedés a különféle vulkáni rétegek keresztmetszetét adja. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak a Szőke-forrás völgyén keresztül a Malom-patakba folyik.
A terep Magyarország legnehezebben járható (vagy más szempontból legérdekesebb) turistaútvonala. Néhány helyen több méternyi, a Rám-patak által vájt és folyamatosan nedves sziklafalon át vezet az út, ahol a haladást eleinte kapaszkodó-láncok segítették. A turisták közlekedését a kiépített korlátok, kapaszkodók segítik. A meredekebb részeken, a kapaszkodóknál pedig kőbe vájt kisebb üregek biztosítják lépcsőszerűen a kirándulók biztonságos feljebb jutását. A zuhatagok mellett több helyen is biztonságos létrák adnak segítséget a több méteres szintkülönbségek legyőzésére, bár a köveken szétfröcskölő víz ennek ellenére is összevizezheti a ruházatot. (Javasolt a vízálló bakancs használata.)
A Káli-medence és Hegyestű
A Káli-medence, régiesen Kállai-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Zánkánál kezdődik és Balatonrendes illetve Ábrahámhegy közelében az Örsi-hegy határolja. Az itt húzódó hegyvonulat fekete homokkőből van, sok hegyet azonban bazalttakaró borít. A szél évmilliók alatti munkájának állítanak emléket a kőtengerek, ami Kővágóörs, Szentbékkálla, Salföld, s Kisörs térségében figyelhetők meg. A hatalmas, a szél által lecsiszolt kövek egyedülálló látványt nyújtanak. Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a Balaton. A Fekete-hegy tetején lévő kilátóból gyönyörű kilátás nyílik az egész medencére, de ellátni innen Tapolca és Tihany irányába is. A medencét a Burnót-patak szeli át, mely Ábrahámhegynél ömlik a Balatonba, s megemlítendő még a medence közepén elhelyezkedő Kornyi-tó, s madárvilága. A Tapolcai-medencét és a mai Balaton-felvidéktől délre eső részeket becslések szerint 10 millió éve elárasztotta vizével a Pannon-tenger. Ezt követte a vulkáni centrumok megjelenése cirka 6-3 millió évvel ezelőtt. A Balaton-felvidék egykor monogenetikus (tehát összetartozó, inkább kisméretű kitörések sorozata egy jól körülhatárolható helyen mint amilyen egy völgy, felföld vagy ebben a konkrét esetben medence) vulkáni működés színhelye volt.
A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Tengerszint feletti magassága 337 m. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt. A hegy tetején Árpád-kori cserepeket, illetve egy nagyjából kör alakú falgyűrűt találtak a régészek. Miután az egykori bánya természetvédelmi kezelésbe került, 1996–97-ben rendbe tették az elhanyagolt területet. Az egyik bányaépületben 1998-ban állandó kiállítás nyílt, melyen az egykori kőbányászatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, a Balaton-felvidék földtörténetét, kőzeteit és a Hegyestű kialakulását mutatják be. A bányaudvarban létrehozott geológiai bemutatóhelyen a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét állították ki, továbbá a bazaltfal mellett táblák ismertetik a bazaltvulkanizmust és a bazalttal kapcsolatos tudnivalókat. A panorámaasztalon Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész rajza látható, melynek segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencére nyíló panoráma elemeit: hegyeket, tavakat, településeket. A parkoló területén a Dunántúl jellegzetes kőzeteit mutatja be a szabadtéri kőtárlat.
Rudabányai bányató
Az Aggteleki-karszt számos geológiai csodájának neve már ismerősen cseng fülünkben – szinte mindenki járt már a fenséges Baradla barlangban, lenyűgözték már a Hangversenyterem vagy épp az Óriások termének hihetetlen cseppkőformái. De nemcsak a föld mélye, hanem a felszín is tartogat érdekességeket, különösen a tavak miatt érdemes felkerekedni és meglátogatni ezt a vidéket. A mesterséges Lázbérci-víztározó varázslatos erdei környezetben fekszik, a borsodi tengerszemnek is nevezett Rudabányai-tó pedig türkiz színével és különleges történetével nyűgözi le az ide látogatókat. A bányató létét a vasércbányászatnak köszönheti – már a középkorban is bányásztak itt ezüstöt és rezet, az 1880-as évektől pedig vasércet termeltek itt ki. A bányatavak azután keletkeztek, hogy 1986-ban megszűnt a kitermelés, ezzel a járatok szivattyúzása is. Ahogy a csapadékvíz feltöltötte az üregeket, létrejött Magyarország legmélyebb tava, melyben veszélyes és épp emiatt tilos a fürdés, ezért elégedjünk meg a türkiz víztükör látványával. Az ércek és ásványok mellett más szenzációs felfedezés is akad itt. Az üledékes kőzetrétegekben 10 millió éves maradványokat leltek fel a kutatók, de az egykor itt élt orrszarvúk, őslovak és masztodonok mellett az ember és a jelenkori emberszabású majmok közös ősének számító Rudapithecus hungaricus állkapocstöredéke is előkerült, mely páratlan lelet a maga nemében.
Aggteleki cseppkőbarlang, Baradla-Domica barlangrendszer
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai közül a Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebbje a 30 kilométert meghaladó Baradla-Domica-barlangrendszer, amelynek 22 kilométeres szakasza Magyarország, és mintegy 8 kilométeres része Szlovákia területe alatt húzódik. A Baradla–Domica-barlangrendszer, a mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes, aktív patakos barlangja, amelyet először egy 1549-ben Baselben Georg Wernher által megjelentetett írás említ. A Baradla név feltehetően szláv eredetű, és a sziklaszirtet jelentő (bradlo) szóból származik. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága "csak" 26 km - a barlangok hivatalos hosszúsági ranglistáján több barlang is megelőzi -, de üregméretei és páratlan gazdagságú színes cseppkővilága alapján mégis a Föld egyik legnevezetesebb barlangjának számít.
Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 m-t is megközelíti, több olyan terme van, amelyek 200 m-nél hosszabbak. Nagy templomokat és tornyokat, 15-18 emeletes lakóháztömböket lehetne boltozata alatt elrejteni. A legnagyobb légköbtartalmú baradlai termek közül érdemes kiemelni a 800 ezer köbméteres Libanon-csarnokot és a kb. 440 ezer köbméteres jósvafői Óriások-termét. Az előbbiben egyidejűleg kb. 60 ezer, az utóbbiban pedig kb. 56 ezer ember részére lehetne kényelmes ülőhelyeket kiképezni. Az Óriások-termének a körbesétálása még megállások nélkül is negyedórát vesz igénybe. Annyi vörös színű, rózsaszín és narancssárga kristályos cseppkőképződmény pedig, mint amennyi a Baradlában látható, egyetlen más barlangban sem ismert.
Változatosság jellemzi a barlangok ásványkitöltését is, és biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret.
A Baradla Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye az újkőkori és a késő bronzkori leleteknek.
Forrás: https://utazom.com/cikk/151-hely-hazankban-melyekrol-nehez-elhinni-hogy-leteznek
https://aktivmagyarorszag.hu/a-borsodi-tengerszem-a-rudabanyai-to/
https://www.hetedhetorszag.hu/magyarorszag/aggteleki-cseppkobarlang
Elképesztő gyönyörűségű helyszínek lelhetőek fel hazánkban. Érdemes felfedezni kincseinket! Belföldi utazás során is fontos a megfelelő
utasbiztosítás kiválasztása, mindig legyen ez az első lépésünk!
Következő cikkünk:
Legszebb horvát tengerpartok