Horvátország pénzneme

A legtöbb magyar pontosan tudja, hogy Horvátország pénzneme a horvát kuna, végtére is rengetegen járnak nyaranta az Adriai-tengerhez pihenni. Azt már kevesebben vágják rá kapásból, hogy a váltópénze a lipa. Előbbi jelentése nyest, utóbbié hárs. A nyest szimbolikus: a középkorban a nyestbőr népszerű váltóeszköz volt, a pénzt helyettesítette, innen a kötődés. A tervekben szerepel az euró bevezetése, erre a 2024-es évet jelölték ki, de a nyaralóövezetekben már most elfogadják ezt is. Pénzérméből 1, 2 és 5 kunás létezik, lipából az 1 a legkisebb, az 50 a legnagyobb címlet, de az 1 és 2 lipással már alig találkozni. Az érméken az állat és növényvilág elevenedik meg, a kunákon fülemüle, kékúszójú tonhal és likai barna medve látható, a lipákon többek között kukorica, dohány és olajfa. A legkisebb bankjegy az 5, a legértékesebb az 1000 kunás, összesen nyolc különböző létezik. Ami a hátoldalukat illeti, Varasd, Dubrovnik, Fiume, Eszék és Split is látható rajtuk, az 1000 kunáson I. Tomiszláv király szobra, valamint a zágrábi Mária Mennybemenetele Székesegyház van. Az aktuális árfolyamtól függően váltják, 2020-ban 1 kuna körülbelül 46 forintot ér. Érdekesség, hogy a 2 kunás és a 10 forintos érme alakra és súlyra szinte megegyezik, ami becsapja a horvát automatákat. Pénzváltásra rengeteg helyen nyílik lehetőség, legtöbbször díjmentesen, ám inkább itthonról vigyünk kunát, ha nyaralni megyünk. Ha euróval fizetünk, azt a vendéglátóhelyeken rosszul váltják. Ha mégis kint akarjuk beszerezni a költőpénz, a hivatalos váltóhelyekkel járunk a legjobban. A fentiekre megoldást jelent a középárfolyamos bankkártyás fizetés.